Ismét felpezsdült az élet a hétvégén Magyarvalkón, ebben a 270 lelket számláló kalotaszegi faluban: harmadik alkalommal szervezett ugyanis Magyarvalkói Napokat a Fény és Remény Alapítvány és a Valkai Kulturális Egyesület. A rendezvénysorozatot a péntek esti, immár hagyományosnak mondható fáklyás felvonulás nyitotta meg. Ekkor a résztvevők égő fáklyákkal a kezükben indultak el, hogy végigjárják az egész falut. A rendezvények a magyar népi hagyományok bemutatásának és a szórakozásnak, kikapcsolódásnak egyaránt teret biztosítottak.

A tavalyi rendezvénysorozat után – amelyen családommal együtt részt vettem – a lányaim gyakran feltették nekem a kérdést: mikor megyünk megint Valkóra? Nagy lett az öröm, amikor végre ebben az évben is elérkezett a Magyarvalkói Napok ideje. Beültünk az autóba, a lányok pedig lelkesen énekelték: megy a kocsi Valkóra! Magyargyerőmonostortól csupán három kilométerre fekszik a település, és mivel az esőzések jócskán elmosták ezt a rövid útszakaszt, valóban úgy zötykölődtünk mi is, mintha lovas kocsival utaztunk volna.

A faluban még rosszabb volt a helyzet, ugyanis éppen csatornázás folyik, de azért meg lehetett közelíteni az iskolát. Az udvarra érve a gyerekek rögtön leültek a kreatív sarokba, ahol néhányan már lázasan vízfestékeztek, illetve gabonaszemekből és műanyag tányérokból kollázst készítettek. A közeli nyári konyha felől friss péksütemény illata szállt a levegőben. Hamar odamentem, hogy lássam, miként készítik az asszonyok a kürtőskalácsot és a hólabdát. Miután kicsit elbeszélgettem velük, a sörsátrak felé vettem az irányt, ahonnan viszont mindenféle finom sült étel illata szállt felém. Szóba elegyedtem az emberekkel, s mivel több mint fél évig végeztem helyettesítő szolgálatot a gyülekezetben, nagy örömmel és szeretettel fogadtak körükben engem és családomat is. Kifaggattam őket, miként zajlott az előző napi bográcsozás és a fáklyásmenet. Ekkor tudtam meg, hogy két nagy üstben is rotyogott a finom bográcsgulyás, ami annyira ízlett az embereknek, hogy a főszakácsnak külön félre kellett tennie egy tányérral, nehogy végül éppen ő maradjon éhen.

Fáklyaláng és nótaszó

A fáklyás felvonulás ötlete érdekes módon vetődött fel három évvel ezelőtt, amikor először szerveztek falunapot Magyarvalkón. A helybéliek azon morfondíroztak, miként lehetne ünnepélyes és hangulatos megnyitóval indítani a falunapokat. A tűzijátékot eléggé költségesnek és kevésbé rendhagyónak tartották. Ekkor merült fel az ötlet, hogy rakjanak egy nagy tábortüzet a közeli domboldalon, így indítsák a település falunapi rendezvénysorozatát. Végül mégis a fáklyák mellett döntöttek, mert így, a faluban felvonulva mindenki láthatja, ahogyan kezdetét veszi az ünnepség. A fáklyásmenet élő cigányzenével és nótaszóval ment végig a falu utcáin, a kurátor elmondása szerint még életében nem nótázott annyit, mint akkor.

Magyar vándor Kalotaszegen

Miután a lányok kiélték kreatív hajlamaikat, az íjlövöldéhez mentünk, ahol az ősi magyar virtust eleveníthettük fel. Julikának, a nagyobbik lányomnak nem nagyon volt ugyan kedve a virtuskodáshoz, de amikor látta, milyen nagy lelkesedéssel veszem kezembe az íjat s lövöm ki a nyílvesszőket a céltáblába, ő is kedvet kapott az íjászkodáshoz. A gyerekek sorban állva, szinte tülekedve várták, hogy kezükbe vehessék az íjat s a nyílvesszőt. Miután már jó kis tömeg verődött össze, íjászbemutatóra került sor. Megismerkedhettünk az igazi magyar harci íjjal és nyílvesszővel, és a fütyülős nyílvesszővel is, amely éles süvítéssel hasítja a levegőt, és a kusza, kunkori tollazatú madarász nyílvesszővel, amely csak rövid pályán repül.

A kedélyes hangulat alábbhagyott kicsit, amikor az íjász, Hajós János odaállította a párját a céltábla mellé, fejére almát tett, és arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a gyengébb idegzetűek inkább forduljanak el, mert ő bizony bemutatja Tell Vilmos trükkjét. Nem tudtuk, hogy valóban komolyan gondolja-e a dolgot, vagy csak tréfál, de aztán azt mondta, hogy mivel ez a mutatvány élesben egy szempillantás alatt játszódik le, ő inkább lassított felvételen mutatja be. Megmarkolta a nyílvesszőt, és valóban, akár a lassított felvételeken, komótosan megközelítette, még meg is kerülte a párját, majd belefúrta az almába a nyílvesszőt, a közönség nagy megkönnyebbülésére.

A magyar virtust idézhették fel az érdeklődők a lovaglással is, amit a kalotai lovarda tett lehetővé. Két ló állt a rendelkezésükre azoknak, akiknek kedvük támadt, hogy nyeregbe pattanjanak. A kisebbek is felülhettek, a lovasok fogták a gyeplőt, s vezették a jószágokat.

Rendhagyó divatbemutató

A nap egyre jobban égetett, így a bábszínházat és a nézőteret is a színpadon kellett berendezni, hogy a kis lurkók árnyékban nézhessék végig a sohasem nevető király történetét. Míg a nebulók a bábszínházi előadáson szórakoztak, a felnőttek a sörsátor árnyékába menekültek. A rekkenő hőségben szemlátomást fogytak a különböző hűsítő italok, no meg persze a csapolt sör. Nem csoda, hiszen a nyári melegben az a csapolt sör az agynak, ami a hűtőventillátor a processzornak.

Délután rendhagyó divatbemutatóra került sor, ahol a különböző korosztályok kalotaszegi népviseletét mutatták be. Bot János kurátor felesége érdekesen és igen részletesen beszélt a ruházatról, közben a népviseletbe öltözött helybéliek előreléptek, szépen körbefordultak, hogy a nézőközönség a ruhadarabok minden részletét szemügyre vehesse. Megismerkedhettünk a muszullyal, a fejkendővel, a pártával, a mejjrevalóval, a fersinggel és a kimondottan Valkóra jellemző nagyírásos férfi mellénnyel.

Ezt követően a valkai kisiskolások a tanító bácsi vezetésével elsajátított Jancsi kutya akar lenni című színdarabot mutatták be. A gyerekek népviseletbe öltözve, nagy lelkesedéssel adták elő a mókás, népzenei elemekkel ötvözött jeleneteket. A folytatásban fellépett többek között a Szépkorú Vadvirágok néptánccsoportja Csanádpalotáról, a püspökladányi Toró Gábor Hagyományőrző Népdalkör hortobágyi dalokkal, a Patás Pajtás Lovasudvar és Néptánccsoport Tiszacsegéről, továbbá a bánffyhunyadi Suhanc néptánccsoport kalotaszegi táncokkal, a piliscsabai Döbögő együttes, végül, de nem utolsósorban a maroslelei Vincze Vivien adott elő magyar népdalokat.

Versenyszellem vidéki módra

Délután a rönkvágó versenyre lehetett benevezni. A vetélkedőre kétfős csapatok jelentkeztek Bánffyhunyadról, Piliscsabáról, és a helybéliek előjogait gyakorolva Magyarvalkóról négy személy is bekapcsolódott. A verseny abból állt, hogy két, nagyjából egyforma farönköt helyeztek a bakra, s két csapat egyszerre kezdte el a fűrészelést. Amikor levágtak egy kuglit, egyikük gyorsan felaprította – a szabály szerint legalább négy darabba – a levágott fadarabot. Természetesen a gyorsabb csapat jutott tovább. Hogy a két farönk ne essen le a bakról a nagy igyekezetben, a szervezők megkértek egy menyecskét, hogy üljön rájuk. De mivel a leányok nem fogadták nagy lelkesedéssel az ötletet, egy legény vállalta magára a feladatot. Szoros volt a küzdelem, de végül az egyik valkói csapat lett a győztes.

Ép testben épp, hogy élek

A kánikulában nem volt könnyű helytállni a sportversenyeken, de azért itt is minden résztvevő igyekezett kitenni magáért. A bicikliversenyen két korosztályban lehetett benevezni. Az 1–4. osztályosok csoportjában Vincze Tivadar, míg az 5–8. osztályosok közül Bán Adrián lett a győztes. A tizenegyesrúgó verseny győztese Lőrincz Hunor lett, és a mini focibajnokság kupáját a Valkai Öregfiúk Csapata nyerte el. A meleg sem szegte tehát a versenyzők kedvét: megizzadva ugyan, de annál nagyobb lelkesedéssel vettek rész a vetélkedőkön.

Kivilágos kivirradtig

A hajnali nap sugarai vasárnap és hétfőn is az iskola udvarán érték a mulatozókat. Az Insect szombati és vasárnapi koncertjén is nagyon jó volt a hangulat, de a résztvevők Roby és zenekara, Tomy és a romalányok és a RIOT nevű, dallamos rockot játszó együttes muzsikáját hallgatva is felhőtlenül szórakozhattak.

Amikor vasárnap este megkérdezték a szervezők, hogy milyennek találtam a harmadik Magyarvalkói napokat, nyugodt lélekkel mondhattam: nagyon tartalmas és szórakoztató volt, hiszen a kultúra bemutatása és az önfeledt szórakozás egyaránt helyet kapott benne.

Hover Zsolt lp.
http://hoverzsolt.wordpress.com